BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. április 28. 16:000 – 17:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Isk., AMI, Múzeumpedagógiai Tagintézmény
Megnevezése: Heti foglalkozások /Szövés/ 1. alkalom
Résztvevők száma: 27 fő
A program célja, leírása: A szövés eszközeinek megszemlélése. Szőtt munkák megfigyelése, szövőszék kipróbálása
Foglalkozás folyamata:
A foglalkozások témája a szövés.
A foglalkozást a Múzeumpedagógiai Tagintézményben tartottuk, ahol a gyerekek megfigyelték a kiállított tárgyak között helyet foglaló eredeti szövőszéket. Ficsór Pista bácsi a szövőszék eredeti tulajdonosa megmutatta a szövőszék részeit, szerkezetét, működését. Fényképeken és a valóságban is megfigyelték a motollát és a szálfelvetőt.
Megismerték a szövőszék részei: a két hengert (a hátsóra tekerik fel a hosszanti, ún. felvető szálakat, az elsőre tekeredik föl a kész, szőtt anyag): a nyüst, amely a lábítóval történő felemeléskor a felvető szálakat szétválasztja. Az így keletkezett nyíláson vetik át a vetélőt, amely a keresztirányú szálat viszi. A vetélő átdobásával betöltött fonalat a bordával szorosan az előző sorokra ütögetik, hogy az anyag szövése sűrű legyen. A szövőszék vízszintes és keresztirányú elemeit függőleges állványszerkezet tartja össze.
A szövés az egyik legősibb munka. Szövés közben a fonalak egymásra merőlegesen futnak, keresztezve egymást. Így síklapot alkotnak. Készülhet belőle szőnyeg, ruhaalapanyag, terítő…stb.
A szövőszéken jelenleg rongyszőnyegek készülnek. A gyerekeknek lehetőségük volt kipróbálni a működését. A leszőtt darabokat a rongyszőnyeget hosszabbította illetve 30 cm-res darabot levágva tarisznya készítéséhez használták fel a későbbiekben.
BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. május 5. 16:000 – 17:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Isk., AMI, Múzeumpedagógiai Tagintézmény
Megnevezése: Heti foglalkozások /Szövés/ 2. alkalom
Résztvevők száma: 27 fő
A program célja, leírása: Ismerkedés a szövőkeretekkel. Szövőkeret készítése.
Foglalkozás folyamat:
A szövés legegyszerűbb eszköze a szövőkeret.
A második foglalkozáson ezért saját szövőkeretet készítettünk.
A lemért és méretre vágott faléceket smirglivel simára csiszolták, majd a sarkoknál összeszögezték.
Ceruza és vonalzó segítségével bejelölték a szálfonal távolságot (1 cm) jelölő rés helyét, majd a helyére reszelővel kialakították az réseket. Van, aki a szálfonaltartónak szögeket vert be a kijelölt helyre.
Ezután került sor a láncfonal felvetésére. Erre erős és sima fonalat választottunk, hogy bírja a felvetés és a szövés során fellépő terhelést.
A vetülékfonalat kisebb csomókba hajtották, majd a szálfonalak között vezették minden páratlan fonal alatt, majd ezután a következő sorban a páros sorok alatt. Ceruza vagy fésű segítségével veregetéssel tömörítették a fonalat.
A szövés során figyelni kellett a sorok egyenletességére, a színek megválasztására.
A munkadarabokat elkezdtük, majd a következő foglalkozáson folytatták.
BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. május 12. 16:000 – 17:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Isk., AMI, Múzeumpedagógiai Tagintézmény
Megnevezése: Heti foglalkozások /Szövés/ 3. alkalom
Résztvevők száma: 27 fő
A program célja, leírása: Fonalak, fonalak tulajdonságai. Mintatervezés. Szádfa felvetése szalagszövéshez
Foglalkozás folyamata:
1. A foglakozás a fonalak vizsgálatával kezdődött. Fonalat, cérnát, spárgát vizsgáltak meg rugalmasság, szálasság és nedvszívó képesség szerint. Melyik szárad meg hamarabb, a pamut vagy a műszálból készült fonal?
2.Szalagszövő, szádfa megismerése, és használata:
Ősi, szalagszövő eszköz, fából, csontból készült tábla, lyukakkal és hasítékokkal, a miénk műanyagból készült.
A lyukakba a páratlan, a hasítékokba a páros láncfonalakat fűzik be, majd a láncvégeket nyalábba kötik és egy szilárd ponthoz rögzítik. A szövőrács fel-le mozgatásával képezik a szádnyílást, amelybe a vetüléket bevezetik. A szalagok többnyire lánchatású szövést adnak, mivel a vetülék a két fonalrendszer között helyezkedik el, csak a széleken látszik.
A munka elkezdésekor a rácsot felemelik, a nyíláson átbújtatják a vetülékfonalat, majd a rácsot lenyomják, ekkor a láncfonalak helyet cserélnek. A váltás után, mielőtt újra átbújtatnák a vetüléket, tenyérrel segítik a láncfonalak szétválasztását, ezzel egyidejűleg az előző vetüléksort hozzáütögetik az előzőhöz. Befejezéskor a távolabbi csomót levágják, a fonalvégeket kihúzzák a rácsból, a vetülékfonalak végét pedig kissé hosszabbra hagyva csomózzák el a szalagvéget, amit többféleképpen lehet eloldozni.
Az új eszköz működését gyakorlatban is kipróbálták. A mintát a láncfonalak színe határozza meg. Melyet a tanulók válogattak össze a kedvük szerint. Aki akarta papíron előre megtervezhette a színeket. Az így elkészült szalag erős szakítószilárdsággal bír.
BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. május 19. 16:000 – 17:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Isk., AMI, Múzeumpedagógiai Tagintézmény
Megnevezése: Heti foglalkozások /Szövés/ 4. alkalom
Résztvevők száma: 27 fő
A program célja, leírása: A fonalak csoportosítása. Szumákolás, szalagszövés, szövés és minta tervezése. Tolltartókészítés.
Foglalkozás folyamata:
1. A fonalak vizsgálatát folytattuk. Eredetük szerint válogatták szét: állati eredetű –gyapjúból, ill. növényi eredetű –lenből készültek a fonalak.
Megvizsgálták, mikor könnyebb elszakítani a fonalat? Sodrás előtt, vagy sodrás után. Lehetőségük volt fonalat sodorni is.
2. Folytattuk a megkezdett munkákat. Szövést szövőkereten, szádfán. Megismerkedtünk új eszközökkel pl. a merkelőtűvel, ami kézimunkához használt vastagabb tű, amelynek a végén a fonal befűzésére nagyobb lyuk van.
3. A szövőkereten a szövés hagyományos technikája mellett megismerkedtek a szumák szövési eljárással is mely a szőnyegszövés egyik módja.
A szumák hurkolás legegyszerűbb változata, amikor balról jobbra elkészített huroksor után az egyik szádnyíláson át visszavezetjük a vetüléket a baloldalra, majd ismét balról jobbra hurkolunk, majd visszajuttatjuk a vetülékszálat a baloldali kiinduló helyzetbe. Kipróbálták a két, ill. egy láncfonal hurkolásával készült mintát is. Lehet tűvel vagy a nélkül is készíteni.
A minta megtervezéséhez az interneten kerestünk terveket. A tolltartó vagy kis tarisznya készítésénél a mintázást színek vetülék irányban való váltogatásával oldották meg. Előre kiválogatták a nekik tetsző színeket. A vetülék fonal minőségének változtatásával, (vastagabb, más sodrású) is érdekes mintákat lehetett létrehozni.
BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. május 26. 16:000 – 17:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Isk., AMI, Múzeumpedagógiai Tagintézmény
Megnevezése: Heti foglalkozások /Szövés/ 5. alkalom
Résztvevők száma: 27 fő
A program célja, leírása: Varrás, hurkolás, sodrás segédeszközökkel. Levett munkadarabok eldolgozása. Kötözés, varrás
Foglalkozás folyamata:
A foglalkozáson ki-ki folytatta a megkezdett munkát.
- Szövőkereten szövés,
- szövőkartonon szumákolás,
- szalagszövés szádfán.
A megfelelő méretűre szőtt anyagokat a végén eldolgoztuk. A levágott láncfonalakat kettesével összekötözték, majd tetszőleges méretűre vágták.
Az így eldolgozott anyagokat pelenkaöltéssel alakították a megfelelő szabásminta után tarisznyává, ill. tolltartóvá.
A gyorsabban dolgozók rátétekkel díszítették az elkészült alkotásokat.
BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. június 2. 16:000 – 17:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Isk., AMI, Múzeumpedagógiai Tagintézmény
Megnevezése: Heti foglalkozások /Szövés/ 6. alkalom
Résztvevők száma: 27 fő
A program célja, leírása: Ismeretek rendszerezése. Körmönfonással kiegészítők készítése. Tolltartóra akasztó készítése.
Foglalkozás folyamata:
A foglalkozás során folytatták a megkezdett munkákat. Akik elkészültek, a körmönfonással ismerkedtek meg.
Ezzel az eljárással készül a tarisznya akasztója, de ízléses karkötőket is készítettek belőle.
Az elkészítés menete:
-
Öt különböző színű fonalból azonos hosszúságú szálakat vágunk le.
-
Két-két végét összefogjuk, majd együttesen csomót kötünk rá.
-
Felakasztjuk egy kilincsre, vagy a társunk fogja.
-
Beleakasztjuk az ujjainkat, bal kézen a gyűrűs, középső és mutatóujjra, jobb kézen a gyűrűs és a középsőujjra.
-
Jobb kéz mutatóujjával vegyük át a bal kéz gyűrűsujján lévő szálat.
-
A bal kézen lévő szálakat egy ujjal lejjebb sétáltatjuk.
-
Bal kéz mutatóujjával vegyük át a jobb kéz gyűrűsujján lévő szálat.
-
A jobb kézen lévő szálakat egy ujjal lejjebb sétáltatjuk.
-
Addig folytatjuk, míg el nem fogy a fonal. A szálakat a csere után mindig meg kell feszíteni.
Az így készült fonatot a tarisznyára varrtuk.
BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. június 10. 16:000 – 17:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Isk., AMI, Múzeumpedagógiai Tagintézmény
Megnevezése: Heti foglalkozások /Szövés/ 7. alkalom
Résztvevők száma: 27 fő
A program célja, leírása: A szövés eredetének áttekintése, megbeszélése. Alátét ebédlőasztalra szövés hurkapálcával
Foglalkozás folyamata:
1. A szövés eredetének áttekintése, megbeszélése:
- A szövés eredete ősidőkre tekint vissza. Először a fonás alakulhatott ki, mert az embereknek szükségük lehetett erős kötöző anyagokra. Majd ezután következhetett a fonalak keresztezésével a szövés.
- Az első feljegyzések a szövetkészítésről a kínai birodalomból származnak, ie. 3000-ből
- Mivel a kínaiak féltékenyen őrizték a selyemhernyó tenyésztés titkát, ezért nagyon sokáig egyedül csak ők készítették. A gyapjú és a szőr feldolgozása ugyancsak ilyen régi lehet mint a selyemszöveté, de erről nincsenek hiteles adatok. A juh tenyésztéssel azonban már a babiloniaiak is foglalkoztak, amiből a gyapjú feldolgozásának tudományára is következtethetünk.
- Egyiptomban a legrégibb időkből származó múmiák is gyapjúszövetbe voltak csomagolva, egészen a 12. dinasztiáig. A növényi alapú szőttesekről Egyiptomból, az ie. 2300-ből vannak legkorábbról nyomok. A lenből köteleket, vásznat, ruhaszövetet készítettek. A legfinomabb lenből szőtték a halottak arcára terítendő vékony kendőt.
- A másik fő növényi anyag a pamut, mely valószínűleg Indiából származik. Már a szent törvénykönyvekben is leírják a pamutfonal készítésének módját.
- Mikor a spanyolok elfoglalták Mexikót, az őslakosok már gyönyörű színes és mintás szöveteket állítottak elő.
- A szövés kezdetben főleg függőleges eszközökön történt. Két ágasfára egy harmadikat fektettek, és az arra kötözött fonalak végére köveket raktak nehezéknek. Eleinte kézzel, majd pálca segítségével kötözték be keresztirányban a vetülékfonalat. Helyi szokástól függően a szövés alulról felfele, vagy fentről lefele haladt.
- Később a vízszintes szövőszék vált használatossá. A nomád népeknél létezett az úgynevezett gyalogszövőszék, melyet helyváltoztatáskor egyszerűen szétszedtek, majd összeraktak, és a szövést ott folytatták ahol az előző helyen abbahagyták.
- Egy idő után a láncfonalakat pálcákkal szétválasztották, mellyel meggyorsították a vetülék helyrerakását. Ebből adódott a legnagyobb fejlődési lépcső, a nyüst feltalálása. Később a láncfonalak rendbe tartására már bordát is használtak.
- A legkorszerűbb kézi szövőszék a lábítós fekvő szövőszék lett. Ezen már több méter hosszú és kb. 70-80 cm széles anyagokat szőhettek. A felvetés anyagától és sűrűségétől függően vászon, gyapjú vagy akár rongy szőttest is készíthettek.
- A hétköznapi életben azonban szükség volt ennél jóval keskenyebb szalagokra, pántokra is. Világszerte kialakultak a szalagszövő szerkezetek is. Ezek olyan különféle táblácskák voltak, melyeken lukak és rések váltják egymást.
- Ugyanilyen keskeny szalagoknál a bonyolultabb mintákat több helyen kártyaszövéssel alakították ki. Ennek eredete ÓEgyiptom és Babilon idejére nyúlik vissza. Ezeket a szalagokat általában négy lyukkal ellátott, egyforma kártyákkal szövik. Itt is a láncfonal látszik a kész munkán. Ezért a befűzéshez egy egész kis tervrajz szükséges. Fontos a befűzés sorrendje a színek szerint, és a kártyák forgatása sem mindegy. Nagyon szép és különleges minták alakíthatók ki a kártyaszövéssel.
Az előadást képek is színesítették, melyet az Internet segítségével gyűjtöttem össze és nézhettek meg.
Forrás: http://szottesek.mindenkilapja.hu/html/25130812/render/szovoszek
2. A megkezdett munkákat folytattuk.
3. Alátétet készítettünk ebédlőasztalra hurkapálca szövésével.
A sodrás megismerése,. leszőtt „alátétek” eldolgozása: sodrott fonallal , beszegés.
BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. június 16. 16:000 – 17:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Isk., AMI, Múzeumpedagógiai Tagintézmény
Megnevezése: Heti foglalkozások /Szövés/ 8. alkalom
Résztvevők száma: 27 fő
A program célja, leírása: Textilipar kialakulása. Körmönfonás, kötélverés
Foglalkozás folyamata:
1. Rövid előadás meghallgatása a textilipar történetéről.
2. Kötélverés megismerése: forrás: Kötélverés a Szolnoki Waldorf Iskola kézműves műhelyében.wmv
http://www.youtube.com/watch?v=VU_LygL4qBk
3. A film megtekintése után mi is megpróbálunk kötelet előállítani körmöcske segítségével.
A készítés menete a következő:
-
Bedugjuk a körmöcskébe a fonalat felülről lefelé (nem kell levágni a gombolyagról).
-
Alul megfogjuk a fonalat, hogy ne csússzon ki, és a képen látható módon tekerjük a felső részre a gombolyagról letekert részt.
-
Folytatjuk a tekerést a képek alapján, majd 180°-kal megfordítjuk az egész körmöcskét. Eközben a szálat kívül vezetjük, az eddig rátekert fonalak felett.
-
A régebben rátekert fonalhurkot átemeljük az oda érkező, felül lévő fonalon, a körmöcske ágán, majd hagyjuk, hogy beleessen a körmöcske belsejébe.
-
.Ha már elég hosszúnak ítéljük az alkotásunkat, az eldolgozáshoz hagyjunk meg további 10-15 centimétert a fonalból, a többit vágjuk le.
-
.Leszedjük a munkánkat a körmöcskéről.
-
Meghúzzuk a fonalat, így már be is záródott a zsinórunk, készen is vagyunk.
A kész zsinórral díszíthetjük a tarisznyánkat.
BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. június 23. 16:000 – 17:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Isk., AMI, Múzeumpedagógiai Tagintézmény
Megnevezése: Heti foglalkozások /Szövés/ 9. alkalom
Résztvevők száma: 27 fő
A program célja, leírása: Ismeretek rendszerezése, kiállítás előkészítése. Gyöngyszövés megismerése. Ritmusos sorminta tervezése. Szín összeválogatása.
Foglalkozás folyamata:
Az utolsó szövési technika a gyöngyszövés, mellyel a népviseleteket díszítették őseink. Manapság ékszerek,, karkötők fülbevalók készületnek e módon.
A szőni kívánt gyöngy méretétől függően több különböző méretű gyöngyszövő keretet készítettünk.
A szövés menete:
- A szövőkeretre felerősíttettük a láncfonalakat. Eggyel több szálat kell felvetni, mint ahány gyöngyből szőni szeretnénk.
- Levágunk a kívánt ékszer nagyságától függően kb. 60cm-res hímző cérnaszálat és az egyik szélső szálhoz hurkoljuk. Ez lesz a vetülékfonalunk.
- Felvesszünk a fonalunkra az első sor gyöngyöt. Célszerű bonyolultabb minta esetén előre papíron megtervezni a színmintát. A vetülékfonalra felfűzött gyöngysort a láncfonal alatt merőlegesen elegyengetem, hogy minden szál közé csak egy gyöngy jusson.
- A gyöngyöket a bal kezemmel felfelé nyomom.
- A tűt, vagy a fonalat (vagy használhatunk damilt is) visszafelé a láncfonal felett átszúrom az összes gyöngyön. Így a gyöngyszemek két vetülékfonal között lesznek.
- A cérnát feszesre húzom és kész is az első sor. A többi sor a minta alapján ugyanígy folytatom.
A megfelelő méret elérése után a szokások módon levágtuk a keretről és eldolgoztuk, csomózással.
Nagyon haladós ez a szövésfajta, igazán szép munkák születtek.
BESZÁMOLÓ
A foglalkozás ideje: 2014. június 30. 16:000 – 17:00
A foglalkozás helye: Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Ált. Isk., AMI, Múzeumpedagógiai Tagintézmény
Megnevezése: Heti foglalkozások /Szövés/ 10. alkalom
Résztvevők száma: 27 fő
A program célja, leírása: Kiállítás, zsűrizés
Foglalkozás folyamata:
Záró foglalkozáson befejezésre kerültek az elkezdett munkák, majd a tanulókkal közösen válogattunk és összeállítottuk a kiállítás anyagát. Ki-ki behozta már elkészített alkotását.
Kiállított tárgyainkat asztalokon és paravánon helyeztük el.
Gyönyörködtünk egymás munkájában, kiválasztottuk a legtetszetősebbeket.
A legszebb tárgyat titkos szavazáson választottuk meg.
A foglalkozás végén a tanulók hazavihették az elkészített műveiket. Mindenki elégedett volt.
|